2011. december 28., szerda

Megkésett karácsonyi bejegyzés

Véget ért a karácsonyi kavalkád, a vendégsereg, az állandó jövés-menés, a beigli-reggelik, s hogy igazából megszületett-e Jézus a szívünkben, azt a hétköznapok döntik majd el. Igyekeztünk. Készültünk rá. Gyűjtögettük a jócselekedeteket, esténként próbáltunk el-elcsendesedni a koszorú körül (na jó a csend részét viccnek szántam, de legalább köré ültünk), készítettük a meglepetéseket, s próbáltuk elkerülni a bevásárlóközpontokat jó messziről. Nagyjából sikerült is.

S volt itt minden, a gyerekeknek már sóliszt gyurma helyett is linzertésztát gyúrtam be, hadd formázgassák, s haladjunk is a sütéssel. Egy héten keresztül minden nap másfajtát sütöttünk, s tényleg, mindenki megtalálta a neki megfelelőt, bár azt nehezen értették meg a kicsik, hogy nem azért sütünk, hogy rögtön mind megegyük, hanem hogy eltegyük karácsonyra. Nehéz dolog is ez. Persze voltak közben kalandok is, Anka felavatta az új frizuráját, addig-addig táncolt (tőlem egy méterre) a mécses-karácsonyfa előtt, hogy csak megperzselődött a haja. Én csak a bűzt éreztem, meg a kiáltást: "Anya, hajamba ment az ima."

Aztán eljött a 24.-e is, mi meg csak örültünk, együtt voltunk, s jó volt látni a gyermekeink örömét. Ahogy Boti egész este bányászta a dinós régészjátékában a dinócsontokat, s még éjféli mise ideje alatt is (persze apa már elment) velociraptort ragasztottunk. Ahogy Fülöp fel-alá szaladgált az új tűzoltó maskarájában, s oltott mindent, amit tűznek gondolt. Ahogy Anka öltöztette az új babáját, s Annipannit olvasott neki. Ahogy Csabi a fa alatt nekiesett az újonnan kapott könyveinek, s az új stopperes órájával tesztelte, hogy mennyi idő alatt olvas el egy oldalt. Hát jó volt egy-egy pillanatba belemerülni. Nagyszülők, rokonok mindent megtettek, hogy örömet szerezzenek nekik, s talán egymásnak is. Jó csak erre figyelni ilyenkor.

Pörögtünk, hajtottunk, de hát a pihenés majd csak odaát lesz az Örök karácsonyban. És hát milyen jó, hogy van kiért pörögnünk, hajtanunk. S közben is csak folyamatosan Wass Albert szavai cikáztak a szívemben : "Karácsony készűl, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek ujra gyermekek hogy emberek lehessetek!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése