És hát tegnap nemcsak futottunk, hanem volt ennél egy még nagyobb esemény: a mi drága tündérlánykánk, kisbabánk, óvónénink, Ankuskánk 5 éves lett!!
És boldog volt, hogy felvehette a balettruháját, hogy fogadhatta a vendégeket, hogy teletömhette magát pufival az ünnepi vacsora előtt, hogy mindenki körülötte forgott, és egy pillanatra megállt neki az idő. Mert az igazi varázslat, amikor mindenki azon töri magát, hogy téged szeressen.
A tortát, amit a félmaraton előtt hajnalban sütöttem, és ő kérte, ugyan meg sem kóstolta, de hát a gyönyörű ruhák, cipők, kacagó póni, lakatos emlékkönyv, 100 darabos kirakó, Playmobil babaház özönével a torta nem tud versenyre kelni. Sebaj, elfogyott így is gond nélkül.
Én meg egy kicsit megálltam, és hálát adtam, hogy ajándékba kaptuk őt, hogy formálhatjuk, alakíthatjuk, s ezáltal ő formál, alakít minket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése