3 éves lett. A mi első kicsi lányunk. Aki váratlan meglepetésként a Jóisten külön ajándékaként tényleg leányzó lett. Aki annyi örömet, derűt hozott a szürkének nem mondható életünkbe. Aki megismertetett minket az aggódás, a félelmek, a bizonytalanság ízével, a betegségek keresztjével. Aki gondoskodó, lágy kedvességével elvarázsol egy pillanat alatt. Aki tökös lánykaként, harcias amazonként öt fiút megszégyenít elszántságával, határozott, akaratos érdekérvényesítésével. Aki állandó fecsegésével, összefüggéstelen sztorijaival bármelyikünket megnevettet. Aki velőtrázó visításával a világból ki tud kergetni. Aki végtelenül önálló, határozott, független jellemként mindent megold, elintéz, lerendez. Aki testvérei szimbiózisában érzi magát csak igazán biztonságban. Aki lányos legót akart szülinapjára, meg Koppány-kötelet, amellyel Koppány holttestét fellógatják az István, a királyban.
Megünnepeltük tegnap, sokan voltunk. Kapott meglepetés-tortát (miután egy nap leforgása alatt kért diós, gesztenyés, epres és szőlős tortát, úgy döntöttem inkább, hogy én döntök), mindenhonnan az örökbecsű Hello Kitty tekintett ránk, Koppány-kötél (ez kizárólag az ő szellemi kreációja) helyett kapott ugráló kötelet, örült a rózsaszín legóknak, lányos kabátkáknak, csillogó fülbevalónak. És az ajándékba kapott 3 csomag Pilótakekszből egyet Botinak, egyet Fülöpnek adott.
Zajos-boldog-túlfűtött ünnep volt. Hálát adunk érte a Jóistennek, hogy ilyen ajándékot adott nekünk vele... Már 3 éve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése