Igen, bűn, nem bűn, nem bírok betelni vele. így hát az elmúlt hét nap alatt háromszor hajtottam ki az itthonlévőket az eperföldre, mondván, a szedd magad micsoda jellemfejlesztő dolog. Egyébként tényleg az, gyalogolni, hajolgatni, gyűjtögetni, megdolgozni a betevőért (még ha én is fizetek) ad valami kis önfegyelmet, meg tiszteletet önmagunk, a munkánk, az élelmiszer iránt.
Na de a lényeg, játszótér helyett mostanában eprészni járunk, Bertácska is lassan kivülről ismeri az utat... Na jó, ő még csak külső szemlélőként kisérte a dolgokat, illetve hogy növeljük a családi munkamegosztást, Csabikára bíztam, hogy vigyázzon rá a kocsiban.
Amúgy mindenki élvezi a dolgot, s végre nem kell megküzdeni - mint otthon - minden szem eperért, mert van belőle bőven, s amit leszedünk, az még két nap múlva is gyümölcs és nem valami kocsonyás állagú püré.
Egy bökkenő van csak, az eddig szedett 15 kilóból mindössze egy kilónyit tudtam eltenni lekvárnak... Hát sebaj, az eper az úgyis nyári jelenpillanat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése